A baguette eredete nem
teljesen egyértelmű, egyes források szerint Napóleon egyik pékje találta ki,
amikor egy olyan terméket rendeltek tőle, ami a katonák zsebében is elfér, és
könnyen magukkal tudják vinni a csatába is. Mások szerint Mr. Fulgence
Bienvenue a párizsi metró területének megbízott felügyelője rendelte meg, hogy
az ott dolgozók ne vihessenek kést magukkal a munkaterületre a konfliktusok
rendezéséhez, de az akkoriban divatos nagy 2 kilós kenyeret kiváltsák egy
könnyen törhető és szétosztható termékkel. Függetlenül az eredetétől a baguette
a mai kor francia konyhájának és a hagyomány tiszteletének jelképe maradt.
Becslések szerint Franciaországban évente közel 10 Milliárd darab baguette-t
adnak el, és ezeknek mint egy 60%-a, a mai napig 32000 kézműves pékségben
készül el. A baguette lényege, hogy négy összetevőből állhat, ami a
hagyományos, adalékanyag mentes liszt, víz, só, és kovász. A jó baguette
tulajdonságai a vajas illat, a mogyoró barna ropogós kéreg és az egyenetlen
belső sok levegős bélszerkezet. A baguettet csak frissen érdemes fogyasztani,
mert így a legmagasabb az élvezeti értéke. Forrás:
A kovász elkészítése:
1 kanál anyakovász
10 dkg kenyérliszt
100 ml szoba hőmérsékletű víz
A kovászt a vízzel habosra keverem, majd
hozzáadom a lisztet és simára dolgozom. Letakarva konyhapultom érlelem (8-10 óra). Legjobb reggel kezdeni, majd
később kiderül miért.
További hozzávalók:
40 dkg kenyérliszt
10 dkg durum liszt
320 ml víz
az egész kovász,
2 teáskanál parajdi só
Elkészítése:
Nem használok robotgépet, az egész munkát
kézzel végzem. Nem megerőltető ígérem!
A vízben egy fakanállal elkeverem a
kovászt,hozzá adom az átszitált liszteket, majd alaposan összekeverem, hogy
egynemű legyen, nem dagasztom. A tálat étkezési fóliával takarom le, majd a
konyhapulton érlelem 2 órán át. Az érlelés után kézzel beledolgozom a sót, majd
4 x hajtogatom meg a tésztát 30 perces időközönként a tálban sziromhajtogatással. Ami annyit jelent, hogy bal kezemmel tartom, forgatom a tálat, a jobb kezemmel pedig nyújtom a tésztát felfelé ameddig engedi, majd visszahajtom a tésztára. Ezt körös körbe végzem addig, még nem lesz feszes a tészta.Ha ez megtörtént, enyhén
olajozott tálba vagy dobozba teszem át, letakarom és egy egész éjszakára 6
fokos hűtőszekrénybe teszem kelni. Csodás, bubis tésztát kapok.
A megformázott baguetteket egy sütőpapírral
bélelt tálcára vagy sütőlemezre helyezem azonnal. Nagyon gyorsan fognak kelni,
mire felforrósodik a sütőm, jó is lesz. Természetesen függ a konyha hőmérsékletétől,
de 40-50 perc elég szokott lenni. Addigra a sütőkő is tokéletesen felmelegszik
a vízzel, jól begőzöli a sütőteret. Az én kövemre ráfér mind a négy baguett, sőt van, hogy öt darabra osztom a tésztát. De
ha neked úgy látod nem fog elférni, a formázás után a másik két baguettot tedd
a hűtőbe, nehogy túlkeljen. Szóval nem marad más hátra, minthogy a baguettokat
tetszőlegesen bevágom, (lágy a tészta, nehézkesen megy, nem is lett olyan szép) majd a sütőpapírral együtt áthúzzam a kőre, és
légkeveréssel 250 fokon aranybarnára, jó ropogósra süssem. A forró vizet tíz
perc után kiveszem a sütőtérből. Gyorsan sül, nagyon figyelem, 15-20 perc elég
szokott lenni (sütőfüggő).
Fantasztikusan ropogós, ízes baguettok lettek!
Sikeres elkészítést és jó étvágyat kívánok J
„ Csinálj minden nap olyat, ami boldoggá tesz,
hogy a lélek szeressen benned lakni! „
Receptforrás: Teresa L. Greenway
